Az ellenzéki pártok „tehetetlenségéről”

 A demagógiának Magyarországon is hatalmas, de legalábbis óriási előzményei vannak. Nem ma kezdődött, de nem is holnap fog végetérni. Hogy csak a legutóbbi évtized néhány példájára utaljunk: 5 kiló krumpli, Nem vehetik el a magyar emberek munkáját, „Gyurcsány takarodj”, „Szemkilövető!”, "2030-ra lehagyjuk Ausztriát!", stb. Gondolom a szerzőgárdát nem kell bemutatnom, élén a „Jó hír hozója” Orbán Viktor, akinek a „szlogenjét” Rogán épp most akarja levédetni, mint saját szellemi termékét. Lehet, hogy utóbbi veszélyben érzi az informatikai programírói részesedését. Ezentúl például nem lehet majd büntetlenül idézni az Evangéliumot, vagy előtte ki kell fizetni a lízingdíjat. Nem tudom mennyire fognak ennek a papbácsik örülni. (Most nem Bese Gergő atyára gondolok!)

Szóval a demagógia egyik legújabb terméke az, hogy az „óellenzék” „tehetetlen”, ezért kell Magyar Péter és a Tisza párt. Nehéz a demagógokkal vitatkozni, mert lehúznak a saját szintjükre, ahol a te észérveid hatástalanok maradnak a közönségességgel, a durvasággal és a rideg elutasítással szemben. Hogy most mégis megpróbálok valami kicsit tenni ellene (nem vagyok egyedül ebben a humánus és elkötelezettséget mutató szándékommal!) annak csupán egyetlen oka van. Hátha a megtévesztettek közül – a demagógia áldozatai közül! – akár csak egy is elolvassa és rájön, hogy rossz lóra tett. Csekély a remény, hiszen az eddigi tapasztalatok azt mutatják: az észérvek nem hatnak a hívőkre.

Azért mégis bátran belevágok. Többen elmondtuk már, hogy a közelgő választások előtt az orbáni propaganda mindig kitalál valami mézesmadzagot a politikai ellenzék megosztására, bomlasztására. Jobbik, LMP, MZP és most Magyar Péter. Ez az utóbbi példátlanul sikeresnek bizonyult. Olyannyira, hogy az általa „óellenzékként” aposztrofált ellenzéki parlamenti pártokat lényegében sikerült felszámolnia. Még az állítólag fanatikus DK-fanok egy nagy része is átpártolt. Mert mit is ígért ez a fiatalember?! (Láthatóan óvakodok mindenféle obskúrus jelzőtől, és kérem ezt a javamra írni!). Azt, hogy holnapra megforgatja az egész világot. Leváltja Orbánt és Magyarország újra az ígéret földje lesz. Kifelejtettem valamit?! Talán, hogy eljárást indít a korrupt politikusok és a tolvaj, csaldáját és környezetét kitömő miniszterelnök ellen? Hogy leváltja a NER-t?! Netán megszünteti a város és falu, a heterók és LMBTQ közötti gyűlöletkeltést?! Helyreállítja és erősíteni fogja az EU-magyar kapcsolatokat? Rendezi a szomszédainkkal fennálló nézeteltéréseket? Nem lesz Putyin csatrlósa és a NATO titkok kiszivárogtatója?! Nem. Ő semmi effélét nem mondott. Hívei szerint azért nem, mert „nem akarja idő előtt felfedni a lapjait”. Na ezt az utóbbit el is tudom fogadni, és hogy miért, arra még később visszatérek.

Most nézzük meg előbb, hogy mi az „óellenzék” megbocsáthatatlan bűne! Leginkább az, hogy beült a Parlamentbe és felveszi a (Fidesz által jól felhízlalt fizetést). Ami amúgy jár, mert a törvény előírja. Meg muszáj valamiből kifizetni a család szégyene házelnök által az ellenzékre kirótt többmilliós büntetéseket (tetszik emlékezni olyan esetre, amikor nevezett házmester kormánypártit büntetett meg 10 millióra?). És hogy miért járnak be mindennek ellenére a T-Házba?! Mert a választóik megbízták őket a képviseletükkel. Megtehetik?! Próbálkoznak, folyamatosan, sikertelenül. Akkor miért járnak be mégis. Nagyon egyszerű a válasz: Magyarországon – papíron – még mindig parlamentáris demokrácia van. Ezt azonban Orbán Viktor és bűntársai mára lényegében a rendeleti kormányzással és a rendkívüli helyzetek egymást követő kihirdetésével lényegében felszámolták. Bár „a gránitszilárdságú, lassan harmincszor átírt Alaptörvény” szerint a rendszer nem változott. Az ellenzék azonban a demokratikus államrendre esküdött fel. A DK legalábbism(Ők azonban a Parlament előtt, külön tettek esküt!), az LMP, a Mementum szintén. Hadházit például megbüntették, mert nem akartb esküt tenni az Alaptörvényre... A Jobbik és a Mi hazánk meg valószínűleg a Fideszre esküdött fel. Tőlük kapják a közpénzt, mint extra juttatást, ami nélkül már sehol sem lennének. Hogy Magyar Péter mire gondolhatott, amikor nem is egyszer letette a köztisztviselői esküt – lényegtelen. Ő ugyanis azt már elfelejtette. Mi viszont nem felejtettük el azokat a tízezres tüntetéseket, ahol a szervezők a „politikamentességet” előbb bejelentették, mint azt, hogy miért vagy mi ellen kell tüntetni. Az „óellenzék” képviseletében ott lévő tízezrek máig nem felejtő része azonban tudja, hogy kit és mit képviselt akkor és képvisel mindmáig.

És akkor most lássuk a jövőt, hogy vajon színt fog-e vallani a karizmatikusan kiabáló Magyar Péter a választások alatt és után?! Nos, barátaim, van egy erős sejtésem. A kampány során és a választások alatt - éppúgy mint eddig – nem fogja elmondani, hogy mit is akar tulajdonképpen, mert nem akarja elriasztani sem a jobb- sem a baloldalról köré sereglett megtévesztetteket. E követők ugyanis láthatóan jól tejelnek a "párt" körül kialakult üzlethálózatnák, , másrészt a farbával ő a választások után fog előrukkolni. Amikor már látja, hogy mekkora az az erő, ami a rendelkezésére áll. Akkor majd megmutatja igazi arcát. Tetszik tudni, miért választott magának egy olyan pártot, amely takarítónővel együtt sem éri el létszámában a harmincat?! Mert ott ő, mint pártelnök saját maga határozhatja meg, hogy milyen politikával, kit kövessen és merre menjen az a „párt”’. Senki abba bele nem fog szólni. Koalícióra fog lépni Orbánnal és a Mi hazánkkal és ezzel megteremti Orbánnak és a NER zsoldosainak a túlélés lehetőségét. Ehhez már gyűjtögeti is a Fideszből „kiugró”, „észheztért” képviselőjelölteket. Tessék csak sorolni a neveket. Ehhez én nem kellek. Mission completed...